E bántalom a kutyák szívbetegségeinek jelentős részét teszi ki, egyes fajtákban akár 60-80 %-ot is. A szívbillentyűk elfajulásával főleg idősebb, kistestű fajtákban (pl. uszkár, tacskó) találkozunk, de más fajtákban is előfordul. Hímekben gyakoribb, mint nőstényekben.
Jellemzően idült lefolyású a betegség, amivel hosszú éveken át együtt élhet a beteg. Egyes esetekben folyamatosan súlyosbodik a beteg állapota, máskor, bár diagnosztizálható az elváltozás, mégis tünetmentes marad. Leggyakrabban a bal pitvar és kamra között levő ún. kéthegyű billentyű elváltozása, elfajulása áll a tünetek hátterében. A billentyűelégtelenség következménye a szívkamra összehúzódása során a vér egy része visszaáramlik a pitvarba. Ennek a rendellenes folyamatnak következménye mind a kamra mind a pitvar elváltozása, továbbá a kisvérköri pangás tüdővizenyőhöz vezethet. Összességében szívelégtelenség alakul ki, amihez az előrehaladott esetekben tüdővizenyő is társul.
A beteg állat nemegyszer tünetmentes. Az elváltozás így esetenként csak egy szűrővizsgálat keretében derül ki. Előrehaladottabb stádiumban fáradékonyság, gyakori köhögés, nehéz légzés jelentkezik. Jellemző az éjszakai köhögés.
A betegség alapos gyanúja hallgatózással is megállapítható. A vizsgáló a billentyű feletti régióban zörejt hall, továbbá az esetleges tüdővizenyőnek is jellemző hallgatózási lelete van. A billentyűk elváltozása ultrahangkészülékkel vizsgálható legprecízebben.
A betegség gyógyszeres kezelésére ma már van lehetőség. Mint minden betegségnél, itt is igaz, hogy a mihamarabbi felismerés a sikeres terápiához alapvetően járul hozzá. A sószegény diéta szintén lényeges része a kezelésnek. Javasolt pl. a főtt krumpli és rizs, hús, zöldség és gyümölcs, de nem ajánlott a tej, kenyér, sonka, tojás.
Dr. Biró Ferenc
